Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

VEGETÁRIÁNUS HÍRLEVÉL!		2007.10.19. 01:46
Vegetáriánus Hírlevél 23. szám, 1998. december Nagy László Zoltán Búzafűlé - "Isten Mannája" Ann Wigmore és Viktoras Kulvinskas akik megalapították a Hippocrates Egészség Klinikát 1963-ban és azóta több ezer embernek tanították meg az "Élő táplálék" életmódot. "Isteni Mannának" nevezik ezt a csodálatos zöld levet, amely a legfontosabb alapköve ennek az életformának. Több mint ötven-millió éve nőtték be Földünket a fűfélék, jelentős mértékben megváltoztatva az élővilágot. Azon állatok, elefánt, bölény, ló, stb., amelyek elsődleges tápláléknak tekintették ezt a gazdag klorofiltartalmú táplálékot, váltak a legerősebbekké, egész életükben megtartva kicsattanó egészségüket. Az emberi emésztőrendszer nem képes nagy mennyiségű rostot megemészteni. Viszont a frissen préselt leveik, (klorofil koktél) kitűnő természetes tisztító, gyógyító regeneráló, tápláló és védő tulajdonságaival vált az utóbbi évtizedekben a figyelem középpontjába Amerikában és szerte a világban. A gyógyító klorofil Ha összehasonlítjuk a klorofil és a hemoglobin molekula szerkezetét, - amely a szervezetünk huszénhét-trillió sejtjének oxigén szállítója - akkor észre vesszük a hasonlóságot. A különbség, ahogy az ábrán látható, a klorofil magja magnéziumot, míg a hemoglobiné vasat tartalmaz. A klorofil szén-dioxidot vesz fel és oxigént ad le, miközben ATP-t termel, amely a biológiai folyamatok kémiai energiaforrása. A hemoglobin oxigént vesz fel, amit a sejtekbe juttat és onnan a szén-dioxidot szállít a tüdőbe. Természetesen nem javaslom, hogy mától csak zöld fű leveken és gyógynövényeken élj, hogy olyan erőssé és naggyá válj mint az elefánt. Viszont, ha a mindennapi étrendedbe beiktatod a friss zöld leveket, különösen a búzafűlevet, akkor csodálatos előnyöket és élettapasztalatokat szerezhetsz. Lássuk a csodát! A búzafűlé tartalmazza az összes ismert ásványi anyagot amelyre a szervezetünknek szüksége van. Tökéletes fehérjeforrás: az összes esszenciális aminosavat a megfelelő arányban tartalmazza. A búzafűlé az egyik leggazdagabb A és C vitamin forrás. Egyenlő arányban gazdag E, F, K, és B vitaminokban. Jelentős a B17 (laetrile) tartalma, amely a tudós és kutató körökben elismert, hogy a normál sejtek befolyásolása nélkül rombolja szét a ráksejteket. Segít az emésztésben és a belső szervek működésében. Megsemmisíti a kórokozó baktériumokat és segít visszaállítani a hasznos baktériumok egyensúlyát a belekben, amely folyamat lényeges az egészséges immunrendszer érdekében. Dr. G. H. Erp-Thomas kutató tudós és termőföld specialista több mint száz különböző alkotóelemet volt képes kimutatni a friss búzafűből. Véleménye szerint ez egy "tökéletes étel". 3 kg búzafű értékes tápanyagtartalma megegyezik 70 kg tetszőlegesen választott nyers bio zöldségekével. (G. H. Erp-Thomas, A New Concept in Diet, Boston: Rising Sun Publication, 1978.) Hogyan idd a füvedet? Fogyasztása éhgyomorra javasolt! Fél órával előtte kevés nyers citromlé előkészíti az emésztő rendszert. Gyomorégés vagy fekély esetén inkább egy pohár kamillateával készítsd elő a "terepet". A búzafűlét csak frissen préselve érdemes fogyasztani! Első alkalommal, jól bevált gyakorlat szerint kis mennyiséget igyál. (1 vagy két evőkanál.) Ezt követően, érzéseidre figyelve, lassan kortyolgatva, nyállal jól elegyítve fogyassz annyit és addig, amíg valamiféle kényelmetlenséget érzel, de ne oly sokat, hogy már betegnek érezd magad. A tested állapotától függően a mennyiség 1 evőkanáltól max. 1,5 dl-ig változhat. Tapasztalatok szerint a búzafűlé a legerősebb tisztító, nagyon magas enzimtartalma miatt azonnal reakcióba lép a mérgekkel és a gyomorban összegyűlt nyálkával. Gyakran levertség az első tünet. Az émelygő érzés azt jelzi, hogy a tisztulás beindult. A továbbiakban a rendszeres fogyasztása ajánlott. Lehetséges, hogy a méregtelenítési tüneteid erősödnek: Étvágytalanság, émelygés, hányás, hasmenés, izzadás, különböző fájdalmak, hőemelkedés, fáradékonyság, aluszékonyság, stb. Ezek a jelei annak, hogy szervezeted tisztul a nem odavaló anyagoktól, amelyek 20-30-40 év alatt felhalmozódtak. Búzafűlé ivás után legalább egy órán át ne vegyél magadhoz semmiféle szilárd ételt. Amennyiben csökkenteni szeretnéd a kellemetlen érzetet, fél óra elteltével friss bio zöldséglé "sereghajtóként" működve segíthet a kezdeti kényelmetlenségeken. A kellemetlen érzeteket megszüntetni akaróknak inkább a friss bio gyümölcs, vagy annak leve ajánlott, mivel a zöldséglé is igen erős tisztító hatású lehet a kezdeti időszakban. Búzafűlé mindenre! Elsősegélyként: * vágás, égés, bőrpír, csípés esetén rácsepegtetni a bőrfelületre. * Komolyabb esetekben, (nyitott sebek, fekélyek, daganatok, stb.) a lével átitatott rostot borogatásként alkalmazhatjuk. * Hajra téve hajmosás előtt egy órával, segít a lestrapált, töredezett haj regenerálásában. Jól bedörzsölve a viszkető, korpás fejbőrre is hatékony. * Gargalizálva, vagy a füvet rágva és a rostot kiköpve, felfrissíti a leheletet, könnyít a torokfájáson. Csökkenti a fogínyvérzést és képes megszűntetni a duzzadt fogínygyulladást. * A finoman szűrt búzafűlé szembe csepegtetve nyugtatólag hat (pirosodás, égő viszkető, nyomás) tünetek esetén. * Nőgyógyászati problémák esetén (Pl.: gombásodás, terméketlenség, daganatok)1/2 dl búzafűlé hüvelyben tartva (gyertyaállás pozícióban 5-10 percig) kifejti jótékony hatását. * Minden esetben, különösen bél-, emésztési-, méregtelenítési-, problémák esetén ajánlott: Béltisztítás (beöntés) után, végbélbe juttatni, naponta akár 2-3 alkalommal: 1-1,5 dl búzafűlét, amelyet legalább 20 percig javasolt bent tartani. Az évek során megfigyelt résztvevőknél a Hippocrates Egészség Klinikán arra a következtetésre jutottak, hogy ezzel a módszerrel gyorsan és hatékonyan visszaállítható a vastagbél elektrolit egyensúlya.

RÉSZLET A BÚZAFŰ c.könyvből		2007.10.19. 01:43
1. A búzafű élénkítő ereje „Akkor teszed a legnagyszerűbb szolgálatot valamely országnak, ha hasznos növényt adsz kultúrájának.” Thomas Jefferson A búzafű segítségével a magunk urai lehetünk: erőnk megsokszorozódik, mozgékonyabbak leszünk, jobban bízunk majd egészségünk tartósságában, s több éber óránk lesz megva­lósítani életünk céljait. Feltételezem, azért tartja kezében ezt a könyvet, mert úgy érzi, egészsége hagy némi kívánnivalót maga után. Esetleg hamar kimerül, fáradtan, sajogva ébred, vagy már nem megy annak a pár fölösleges kilónak a leadása, pedig közeledik a nyár. Bármi legyen is indoka, valószínűleg igaza van: egészségén valóban van mit javítani, és a búzafűlé képes elvezetni bennünket egy egészségesebb, boldogabb élethez. Nagyobb életerő Emberek milliói, fiatalok és idősek a nap vége felé rendszerint kimerülnek annak ellenére, hogy legtöbbjük két háztömbnyinél is kevesebbet sétál, és nyolc-tíz órát alszik. Sok közép­korú a fiatalos tetterő elvesztését az idősödéssel járó elkerülhetetlen tényként fogadja el. Régebben én is így gondoltam, de akkor még nem fedeztem föl a búzafüvet és a nyers éte­leket. Muszáj beérnünk kevesebb energiával, akárhány évesek is vagyunk? Én nem, és önnek sem kell. A hosszabb kimerültség nem normális állapot, kialakulásához nagyban hozzájárul a szegényes táplálkozás. A mai élet jó sok energiát követel, amelyet kiegyensúlyozatlan táplál­kozással nem lehet megfelelően újratermelni. Bizonyos mennyiségű fáradtság egy munkás, hosszú nap után természetes dolog, ám az már baj, ha az éjszakai pihenés nem frissít, és nem tölt fel újra. Ha ugyanolyan fáradtan ébredünk föl, mint ahogy előző nap este lefeküdtünk, akkor a táplálkozás nem adja meg a szervezetünknek szükséges anyagokat – vagy túl sokat is tartalmaz a haszontalanokból, s ezek gátolják az energiaáramlást. A búzafű kétféleképpen tudja helyreállítani az energiaszintet. Elsőként a táplálkozási hiányosságokat, a hiányok pót­lásával, másodszor pedig a fölösleges anyagok eltávolításával, amelyek eltömítik a sejteket, a vért, a szöveteket és a szerveket. Mindannyian több tíztrillió sejtnek nevezett kis elemből állunk. Mint a zseblámpaelemnek, a sejtjeinknek is van elektromos töltése. Annak érdekében, hogy ez a töltés szilárd és egyen­letes legyen, a megfelelő tápanyagok, különösen a búzafűben lévő remek minőségű ásványok, vitaminok, enzimek és aminosavak állandó ellátását kell biztosítanunk. Ha étrendünket búza­fűvel és nyers élelmiszerekkel egészítjük ki, sejtjeink a lehető legtöbb elektromos töltést lesznek képesek tárolni, s így duzzadni fogunk az erőtől. Emellett a búzafű segít megszaba­dulni a többlet zsírtól, az ásványi lerakódásoktól és azoktól a proteinektől, amelyek az emésztő és kiválasztó szervekben, valamint a vérben lappanganak. Így a szervezet energiát takarít meg, amelyet a test máskülönben az önmaga küzdelmes tisztítására használt volna föl. A búzafű meghosszabíthatja az életét A búzafüves és nyers (élő) ételes étrendre való áttérés után az első dolog, ami föltűnik majd, hogy kevesebb alvásra lesz szükség. Bőven elegendő lesz hat óra alvás – vagy talán keve­sebb is – amely mély lesz és zavartalan. Habár sokan nyolc óránál is többet alszanak, pihenésük nem nyugodt, fel-felkelnek, rájárnak a hűtőszekrényre és a vécére futkosnak. Ezek az emberek gyakran kimerülten és elgyötört arccal ébrednek föl. Alvás közben a test „önműködőre” kapcsol, kiegyensúlyozza és energiával tölti fel a sejteket. Ideális esetben egy négy- vagy hatórás éjszakai pihenés és lehetőség szerint egy órányi szun­dítás napközben bőséges időt ad a testnek megújítani és fölfrissíteni magát. De ha a test túl sok élelmet kap, amelynek általában nagy részét az esti étkezés során fogyasztunk el, alvá­sunk nyugtalan lesz, és kevéssé pihentető. Sejtjeink minél inkább elvesztették az egyen­súlyukat, ahogy az betegség idején gyakran előfordul, annál több alvásra lesz szükségünk. A búzafű és a többi nyers étel könnyű és tiszta, így táplálja és tisztítja a testet. Ezzel szemben a vörös hús, a sajtok, valamint a cukrozott és félkész élelmiszerek nehezek, és hajlamosak eltorlaszolni és öregíteni a sejteket. Pár nap búzafűlé-fogyasztás után és a nehéz, tömítő ételek elkerülésével a testben csökken a nagytakarítás heve, s egy nap frissen és megújulva ébredünk föl egy rövid, mély és háborítatlan alvásból. Ahogy a fölhalmozott szemét és törmelék eltávozik, visszatér életerőnk és magabiztosságunk. A betegség visszafordítása A búzafűlé talán a létező leghatásosabb és legbiztonságosabb gyógyító segédszer. Nem azért, mert elpusztítja a baktériumokat vagy a rosszindulatú sejteket, mint egyes gyógyszerek, hanem mert az egész testet képes megerősíteni az immunrendszer támogatásával. Még nem ismeretes pontosan, hogyan javítja az immunrendszer állapotát. Határozott érzésem, hogy gyógyító erejének a kulcstényezője nem egy vagy két alkotóeleme, hanem sokkal inkább különféle kémiai és tápértékek, valamint energetikai tulajdonságok egyedülálló keveréke. A test betegségleküzdő képességét az immunrendszer határozza meg. A búzafűlé és más nyers élelmiszerek ennek javításán keresztül növelik az esélyét annak, hogy fölülkerekedjünk bármilyen egészségügyi problémán. Ezzel szemben a mai gyógyszereket csupán egy-két tünet megszüntetésére adják anélkül, hogy hatékonyan megerősítenék a teljes egészségi állapotot. Valójában egyetlen orvosság sem gyógyított meg még senkit. Hippokratész, az orvoslás atyja ezzel tökéletesen tisztában volt. Megállapítása szerint „a test gyógyítja önmagát; az orvos csupán a természet segédje”. A búzafüvet egyedülálló tápláló és tisztító tulajdonságai a fűlevek tényezőjével kombinálva (erről később beszélek még) ideális szövetségessé tették a betegségek elleni harcban, bele­értve az olyan bajokat is, mint például a szívinfarktus vagy a ráknak bizonyos formái, külö­nösen azok, amelyek csökkentik az immunreakciókat, és gyengítik a testet a mikrobák és vírusok elleni csatában. A búzafűvel és más nyers ételekkel együtt mindaz, ami erősíti a szervezetet, kiváltképp az immunrendszert, a jóllétünket szolgálja. Védelem a városi élet ártalmaival szemben A tudósok egy-egy csoportja nap mint nap kideríti valamely kemikáliáról, hogy veszélyes rákkeltő anyag, míg a szakemberek egy másik csoportja létrehoz egy újabbat. A levegő belélegezhetetlen, a víz túl savas és szennyezett az iváshoz, és termőföldek hektárjait mossa el a víz évről évre. Rengeteg város, mely egykor a kultúra és a művészet éltető eleme volt, lassan hatalmas, zsúfolt, elektromos parlaggá válik, ahonnan az emberek éjszakára hazame­nekülnek a külvárosokba. De még a külvárosokban is áldozatokat követel az ipari szennye­zettség, a kipufogógáz és a mérgező vegyszerek. Úgy tűnik, amíg nem tapasztalunk meg egy nagyobb mérvű, környezetvédelmi alapú technológiai forradalmat, a szennyezés és a vele járó egészségi kockázatok megmaradnak. Szerencsére létezik ésszerű módja a „városi ártalmak” elleni harcnak. Belső védekezőké­pességünk megerősítésével megóvhatjuk magunkat a környezeti veszélyektől. Ha a védő folyamatok hatékonyabban működnek, a tüdőbe és a vérbe jutó mérgek nem időznek ott olyan sokáig. Hosszan elnyúló mérgezéseket egy egészséges máj könnyebben tud semle­gesíteni. Ha kevesebb nehéz étel szerepel az étrendünkben, a vérünkben emelkedik az oxigénmennyiség, és könnyíthetünk a vérkeringés terhein. Utána a szennyezés már kevésbé érint meg bennünket, mint azokat, akik nem gondolnak az egészségükkel. Még az is bebi­zonyosodott, hogy a búzafű meg tud védeni bennünket mind az alacsony-, mind pedig a magas szintű sugárzástól (erről részletesebben később beszélek még). A telekommunikáció korában kevesebb dolog maradt ilyen sokáig rejtve, mint a búzafűlé. Bár változnak az idők, 1940 óta csak az utóbbi néhány évben folytattak jelentős kutatásokat a klorofillal és a búzafűvel kapcsolatban. Az összes tanulmány, amely rendelkezésemre állt, megállapította, hogy a búzafű a szervezet remek tisztítója, építője, gyógyítója, védője és megújítója. Kevés élelem vagy orvosság tartalmaz annyi aktív, élő összetevőt, mint a búzafű. Tagadhatatlan tény, hogy a búza- és más fű nélkül az emberi faj nem maradhatott volna fenn. Nem hagyhatjuk kihasználatlanul a búzafű rendkívüli tulajdonságait: tökéletesen biztonságos, bármilyen mennyiségben fogyasztható, továbbá könnyen és olcsón beszerezhető. 4. Az élet meghosszabítása és fiatalodás búzafűvel „…Adj egy mezőt, hol lekaszálatlan fű nő, a jó, zöld fű, mely ízes csoda, az örökké megújhodó fű…” Walt Whitman Ahogy már ötszáz éve, Ponce de Leon idejében is, az emberek mindenütt hőn áhították az örök fiatalság forrását. Úgy tartották, ha valaki iszik egyet ebből a csodás vízből, visszanyeri fiatalos megjelenését és lendületét. Azon körülmény ellenére, hogy a tudósok mára fölfe­deztek több mint száz vegyi elemet és alkotórészek ezreit, melyek fontos szerepet játszanak a táplálkozásban és az egészségben, Ponce de Leonhoz képest még csak egy lépéssel sem kerültek közelebb az örök életről szóló álmuk megvalósításához. Tulajdonképpen, ha meg­fontoljuk a degeneratív megbetegedések emelkedő számát a társadalmunkban, azt mondhat­nánk, inkább az ellenkező irányba tettünk pár lépést. Mégis úgy hiszem, a búzafűben a fiatalság kézzel fogható és elérhető forrása rejlik. Nagyon eltúlozzuk a vitamin- és ásványi kiegészítők körüli mértéktelen kívánalmainkat, amelyek ráadásul még félrevezetőek is. Nincs az a mennyiség, amelyben a kiegészítők, az „ifjúságpirulák” vagy a hormonok meggyógyítanák a gyakori náthát, visszaállítanák egy nyolc­vanéves embernek a potenciáját, vagy visszaadnák egy kopasz fejnek a haját. A legtöbb esetben ez idő- és pénzpocsékolás, és nagy adagban még veszélyes is lehet. Beszéljünk nyíltan: a mesterséges vitamin- és ásványi kiegészítőknek gyógyszerszerű hatásuk lehet: a székrekedéstől és fejfájástól kezdve a vese- és májkárosodásig különféle tüneteket okozhatnak. Továbbá a hatásuk korlátozott összehasonlítva a friss élelmiszerekben található természetes hasonmásukéval. A szintetikus E vitamin például kevesebb, mint egytized annyira hatékony, mint a természetes. A mesterségesen előállított vitaminokból és ásványi anyagok­ból kevesebb szívódik föl, mint az ételekben megtalálható formájukból. A természetben minden vitaminja és ásványi anyaga a táplálékunkkal együtt „egy csomagban” jön, hogy biztosítsák az optimális fölszívódást és felhasználást. Évmilliókon keresztül így jutottunk hozzá a vitaminokhoz, s még mindig ez a legbiztonságosabb és legjobb módja. A búzafű a nyomelemek és enzimek tucatjait, valamint a vitaminok és ásványi anyagok teljes skáláját tartalmazza, beleértve a tizenhárom leglényegesebbet. Táplálkozásilag teljes élelem, mely a laboratóriumban élő állatokat és az embereket egyaránt ellátja a növekedéshez és fejlődéshez elengedhetetlen tápanyagokkal. Ráadásul a kutatók semmilyen mennyiségben nem találták a búzafüvet mérgezőnek, se állatnál, se embernél. A vitaminok táplálkozásban betöltött szerepéről részletesebben a következő fejezetben szólok majd. Táplálkozás és fiatalodás A fiatalodás folyamatától elválaszthatatlan a megfelelő táplálkozás. Nincs más módszer vagy gyógykezelés, mely ilyen gyorsan, tartósan és teljesen veszélytelenül hoz biztos eredmé­nyeket. Az eltelt száz év hatalmas egészségügyi fejlődése ellenére az élet meghosszabbí­tásának és a megfiatalodásnak az orvosi vívmányai rövid időn belül mind elbuktak: egy átlagos férfi csak négy évvel él tovább, mint száz esztendővel ezelőtti elődje. S míg azt megelőzhetjük, hogy elsők között hulljunk a sírba, az onnan kivezető út megtalálása már sokkal bizonytalanabb. Legközvetlenebbül a helyes táplálkozáson keresztül közeledhetünk a fiatalság forrásához, a mérsékelt testmozgás és a hathatós ételek, mint például a búzafű és a zöld hajtások fölhasz­nálásával. Sajnos ez a megközelítés erőfeszítést igényel, s nem olyan misztikus, mint varázs­italt inni, ám az eredmények önmagukért beszélnek. Magamon tapasztaltam a búzafű csodálatos képességét a test hiányosságainak kitöltésére és az öregedés visszafordítására. Ötvenévesen a korai nyugdíjazás előtt álltam. Hajam megő­szült, a vastagbélgyulladásom borzasztó méreteket öltött, emellett egyéb gondjaim is voltak a vastagbelemmel, szenvedtem az erőtlenségtől, s nem volt kikristályosodott életcélom. A kétségbeesés mellett a természethez fordultam megkönnyebbülésért. Nagyanyám szavai, melyekkel gyermekkoromban oktatott, szilárdan álltak az emlékezetemben és az álmaimban. A megérzés és a józan értelem vezetett el a létező legéletdúsabb és táplálkozásilag teljes értékű ételekkel való kísérletezéshez. Ezek nem a hús, a sajt vagy a tojás voltak, ahogy akkoriban a legtöbb ember gyanította, hanem azok az élelmiszerek, amelyek a nap energiáját kelepcébe tudják csalni, s átalakítani azt a szervezet számára. Ezek élő ételek voltak – vitaminokban, ásványi anyagokban és életerőben bővelkedtek inkább, mint fehérjékben vagy zsírokban. Míg a fehérjék és a zsírok nélkülözhetetlenek, tudtam, hogy nem az átlagosan használt nehéz alakban és óriási mennyiségben van rájuk szükségem. Tudtam, hogy a zöld növényekben bukkanhatok rá az életenergiára fáradt és csenevész testem megfiatalításához. Charles Ketteringnek és még pár kutatónak az elképzelése helyes volt, azonban a kereskedelmi nyomás arra kényszerítette őket, hogy tiszavirág-életük növe­lése végett megkeressék a zöld növényekben lévő életerő csomagolásának vagy szinte­tizálásának a módját, ami lehetetlen vállalkozás. Rájöttem arra, hogy amit a búzafűben, a nyers ételekben és a testmozgásban érzek, az az, hogy karnyújtásnyira vagyunk a fiatalság forrásától. Fölfedezésem után huszonöt évvel a hajam újra teljesen természetes barna lett. A súlyom tartósan ötvennégy kiló (épp, mint fiatalkoromban), s energiám határtalan. Az elmúlt tíz esztendőben átlagosan csupán négy óra éjszakai alvást igényelek, s évek óta nem volt szükségem orvosi ellátásra. Munkám követ­keztében számtalan előadókörútra megyek a világ minden pontjára, olykor egyvégtében hónapokra is. Mégis több életerőm van, mint amennyire gyermekkoromból emlékszem, s nem vagyok már gyerek hetvenhat évesen. Amire én ráakadtam, neked is segíthet. De ahelyett, hogy csak a levegőbe beszélnék, inkább vizsgáld meg alaposan a mondandómat, s aztán ha még mindig késztetést érzel rá, próbáld ki magad is. Hosszabb élet Nem ígérem, hogy a búzafű halhatatlanságot ad, ám egyre elevenebbnek érzed majd magad tőle, mert a vér tisztításával és az elhasználódó sejtek fiatalításával csökkenti az öregedés folyamatát. Az amerikai férfiak például átlagosan hatvankilenc, a nők pedig hetvennégy évig élnek. Izraelben, Görögországban, Japánban, Németországban és Ausztráliában ennél tovább élnek. A holland, izlandi, svéd, norvég, dán, francia, kanadai és brit nők mind tovább élnek az amerikaiaknál. Azonban az elődeinkkel összehasonlítva hosszabb az életünk. Természetesen nekik dög­vésszel, éhínséggel, csecsemőkori és gyermekágyas elhalálozásokkal volt dolguk. Többek között Amerikában 1900-ban az átlagos élettartam negyvenhét év volt, s 1950-re ez húsz évvel megnövekedett. Az azóta eltelt három évtized alatt földi életünk hossza alig változott. A baj az, hogy gyökeresen megváltoztattuk a táplálkozásunkat. Jelenleg egy átlagos ember mintegy négy kilogramm vegyi adalékanyagot fogyaszt el évente. Egy jellegzetes mai ét­rendnek az ötven százaléka mesterségesen földolgozott étel. Kevesebb friss zöldséget, gyümölcsöt, több marha- illetve baromfihúst és tejterméket eszünk, mint valaha. A hosszú életnek nincsenek igazi titkai. A kulcs az egyszerűségben van. Ezt tanulhatjuk meg a pakisztáni Hunza, az equadori Vilcabamba és az oroszországi Grúzia hagyományosan magas korú lakosaitól. A legjobb egy klorofillban gazdag, friss zöldségeket, csíráztatott gabonát, babféléket, magvakat, friss gyümölcsöket és egyéb tápláló eledeleket bőséggel tartalmazó, egyszerű étrend, kevés állati eredetű alapanyaggal (ha egyáltalán kell valamennyi). A búzafű hozzáadása egy ilyen egyszerű koszthoz olyan étrendet hoz létre, melynek minden vegyszernél, orvosságnál vagy vitamin- és ásványianyag-tartalmú kiegészítőnél jobban tudja regenerálni a testet. Gondoljunk csak bele. Juthatunk-e élethez nem élő dolgokból? Ha elültetünk egy vita­minkapszulát a földbe, kihajt-e és dús, élő növénnyé fejlődik-e? Természetesen nem. Hát akkor hogyan is adhatna életet és energiát a testnek ugyanúgy, mint az élő búzafű, a zöld­ségek vagy a zöld hajtások? Ültessük el bármelyiküket, s a termőföldből, az esőből és a levegőből új életet hoznak létre. Vitamin-kiegészítőkre szükségünk lehet átmenetileg egy meglévő probléma kiegyensúlyozására, de az étrendben nem helyettesíthetik az élő ételeket. A búzafűben lévő életerő – létfontosságú tápanyagkészletével együtt – állítja vissza a test fiatalságát. Ha megfőzöd a füvet, mi marad? Egy élettől teljesen megfosztott, puszta anyag­váz. Amikor főzzük az ételt, tönkretesszük az enzimeit és az életerejét. Nem csoda, hogy gyorsan öregedünk, satnyulunk, és a kelleténél fiatalabban halunk meg. Élet csak életből származhat. A búzafű, ahogy szépen növekszik otthon egy tálban, az élet és a vitalitás esszenciája. Egyedülálló tápanyagokat tartalmaz, melyeket G. O. Kohler „fűlé­elem”-ként azonosított, mert egyedül a füvekben találta meg őket. Kohler és mások vizs­gálatai rámutattak arra, hogy a fűléelem javítja a táplálkozási hiányosságokat, serkenti a növekedést és a növényevő állatoknál megelőzi a korai halált. Most beszéljünk röviden a búzafű klorofilljában lévő alkotóelemekről, melyeknek köszön­hetően a leve még a legelcsigázottabb testet is képes megfiatalítani. Búzafű, enzimek és öregedés Az enzimek talán fontosabbak a búzafű minden más aktív alkotóeleménél. A gabonafüvekben a szó szoros értelmében enzimek százait fedezték föl eddig. Egy alaposabb tanulmányozás a jövőben ezreket fedhet majd még föl, hiszen a fű enzimek kincsesbányája. Ezek az enzimek az étrendbe beiktatva pótolják a testben előállított, belső enzimeket, meg­hosszabbítva azok élethosszát. A búzafűben elkülönített legfontosabb enzimek a következők: sejtkróm oxidáz (citokróm oxidáz), mely a megfelelő sejtlégzéshez szükséges antioxidáns; lipáz, egy zsírbontó enzim; proteáz, a fehérjeemésztést elősegítő anyag; amiláz, mely meg­könnyíti a keményítő emésztését; cataláz, ami katalizálja a hidrogénperoxid vízzé és oxigénné bomlását a vérben és a szövetekben; peroxidáz, amely hasonlóan működik, mint a cataláz, csak a sejtek szintjén; transzhidrogenáz, egy olyan enzim, mely segít a szív izomszöveteit jó erőben tartani; valamint a szuperoxid-diszmutáz (SOD). Érdekes megjegyezni, hogy amikor ezek az enzimek mennyiségben és erősségben hanyat­lanak – ami az öregedéskor történik –, a test egyre kevésbé tud elbánni a nehéz zsírokkal, a fehérjékkel és a fölösleges kalóriákkal. Ez felelhet a túlsúlyból és a korai öregségből adódó gondokért, amelyek manapság annyi embert gyötörnek. Az is említésre méltó, hogy az enzimek közül három – a citokróm-oxidáz, a peroxidáz és a kataláz – aránylag nagy koncentrációban található meg a normális vörös és fehér vérsejtekben. Ugyanakkor egy rákos beteg testében a számuk többnyire jelentősen leapad. FORRÁS: MANDALA-VÉDA KFT A MANDALA-VÉDA KIADÓ KÖNYVEI BÚZAFŰ c.könyvből

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk